Nagyvárad kulturális, irodalmi és építészeti örökségéről rendezett konferenciát az Akademie Mitteleuropa (Közép-Európa Akadémia) a Partiumi Keresztény Egyetemmel együttműködve a bajoroszági Bad Kissingenben működő Der Heiligenhof oktatási központban.
2021. december 3-5. között Nagyvárad város- és kultúrtörténetéről tartott hétvégi rendezvényt az Akademie Mitteleuropa (Közép-Európa Akadémia) a Partiumi Keresztény Egyetem Német Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszéki Csoporttal együttműködve. A Bad Kissingenben szervezett Nagyvárad-témájú várostörténeti konferencia egy sorozat része, amelynek előző „állomásai” Brassó és Temesvár voltak.
A Heiligenhofba, az „Alles Leben ist Begegnung” (magyarul: „Az élet találkozások és kapcsolatok összessége”) mottójú helyszínre kül- és belföldről is érkeztek érdeklődők. A közönség számottevő részét a PKE német nyelv és irodalom szakos hallgatói tették ki, akik éves rendszerességgel vesznek részt hasonló rendezvényeken. A PKE hallgatói mellett Németországban elő, Nagyvárad múltja iránt érdeklődő, vagy a városhoz valamilyen módon kötődő résztvevők alkották a konferencia közönségét.
A három napos rendezvényen 12 előadó, történészek, zenetörténészek, magyar és német kultúra- és irodalomtudománnyal foglalkozó kutatók, mutatták be Nagyvárad kulturális örökségét.
Konrad Gündisch müncheni történészprofesszor Bevezetés Nagyvárad történelmébe című előadásával vette kezdetét a hétvégi rendezvény, majd a továbbiakban Karl-Heinz Rothenberger landshuti fotográfus Nagyváradról készült művészi képeit tárta a közönség elé.
Lakatos-Balla Attila történész, muzeológus, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye közgyűjteményi referense előadásában az egyházi építészet Nagyvárad városképére gyakorolt hatását vizsgálta.
János Szabolcs irodalomtörténész, Kulturális mérföldkövek Nagyvárad várostörténetében címmel számolt be a városfejlődés legfontosabb állomásairól, kiemelve elsősorban a reneszánsz és a barokk korszak, valamint a 18. század váradi kulturális vonatkozásait. Verók Attila, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem egyetemi tanára, ugyanakkor a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója, Nagyvárad 1800 előtti szerepét vizsgálta a hallei Franckesche Stiftungen régi nyomtatványainak tükrében. Veres Gábor, a Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettese, valamint az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem oktatója a fertály mesterségről és annak közép-európai összefüggéseiről tartott előadást.
János Eszter, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa, Nagyvárad századfordulós építészeti örökségét mutatta be, körbejárva a bérpaloták egykori építtetőinek, tervezőinek történeteit.
Bánffi-Benedek Andrea a nagyváradi zsidó temető világszínvonalú szecessziós építészeti kincseit, látványos és művészi sírköveit mutatta be az érdeklődő közönség számára.
Franz Metz müncheni zenetörténész és Thomas Schares bayreuthi germanista Nagyvárad zenetörténetével, különösképpen Michael Haydn és Carl Ditters von Dittersdorf nagyváradi munkásságával foglalkoztak.
A várostörténeti konferenciasorozat nem zárul le a Nagyvárad kultúrtörténetét vizsgáló konferenciával, 2022-ben megszervezik a következő kiadását is, amelynek témája Budapest lesz.
